Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

Tisztelt Lakosság!

Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról 

  1. Vízjogi engedély szükséges a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.

Fennmaradási engedélyt kell kérni abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra.

  • vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján a jegyző engedélye szükséges:

Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a

következő feltételeket együttesen teljesíti:

  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  3. nem gazdasági célú vízigény;
  4. az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

  1. A ház körüli szikkasztók létesítése is engedélyhez kötött. A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
    1. az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
    2. a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
    3. a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
  • vízkivételt biztosító vízilétesítmények legalizálására vonatkozó moratórium a szikkasztó létesítmények engedélyeztetésére nem vonatkozik, tehát aki engedély nélkül létesít szikkasztót, azt a hatóság megbírságolja.

 

III.Vízjogi fennmaradási engedélyezés

Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet szerinti tartalommal szükséges elkészíteni. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség alól 

  1. az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
  2. a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Fontos, hogy minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek (ásott, fúrt). Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni.

 

IV.A vízgazdálkodási bírság

  1. december 31-ig mentesülnek a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azok a létesítőket, akik 2018. január 1. előtt létesítettek kutat, azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

 

Hőgyész, 2018. 10. 09.

Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

Megosztanád egy ismerősöddel?

A weboldal használatának folytatásával elfogadja a cookie-k használatát. Bővebben

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close